A házi patkány testhossza 15-22 centiméter, farka testénél hosszabb, úgy 17-25 centiméter. Vékonyabb és kisebb, mint a vándorpatkány. Átlag tömege 150-300 gramm. Füle, orra és lábai rózsaszín színűek és aprók. Füle nagy, kevés bőr és szőrzet borítja. Hengeres farka pikkelygyűrűkből áll.

A házi egér az emberek közvetlen környezetében mindenhol megtalálható. Testhossza 7-10 centiméter, farka testhosszával megegyező. Testének tömege 30-35 gramm, egyedenként változó. Színe a sárgásbarnától a szürkésfeketéig változhat. Szőrzete meleget nyújt, képes arra, hogy hideg környezetben addig növessze, hogy ne fázzon. Tehát rendkívül jó a tűrőképessége. Akár egy fagyos hűtőházban is megél. Látása gyenge, szaglása viszont tökéletes. Hallása is nagyon jó, a 100 kHz-s hangokat is érzékeli. A házi egér társaival magas hangos kommunikál és az esetben is ezt teszi, amikor kölykeit keresi. Nedvesség nélkül is sokáig bírja, és bármilyen búvóhelyen megtelepszik.

Az időjárás változásával ( általános felmelegedés) megjelennek az országban olyan szúnyogfajok amelyek ez idáig nem voltak jelen környezetünkben. Új fajok új korokozókat hoznak magukkal. Az újfajok az egyre fokozódó kereskedelmi tevékenység mellékterméke. Ezek a messze földről behurcolt szúnyogfélék az általános felmelegedésnek köszönhetően nem pusztulnak el úgy minta régi szép időben, sőt még szaporodnak is. A szúnyogirtást vagy ahogy mostanában nevezik szúnyoggyérítést közegészségügyi szempontok indokolják. A szúnyogokat egészségügyi kártevők közé sorolja  a jogszabály

Közel kétszázra tehető a darázsfajok száma Magyarországon. A legnagyobb mennyiség azonban lódarázsból, kecskedarázsból és német darázsból van.

Hosszúságuk általában 15-20 mm, de a legnagyobb példányok hossza elérheti az 50 mm-t is. Testük színe sárga és fekete, a lódarázsé azonban barna. Testüket rövid szőr fedi, ez azonban szabad szemmel nem is látható. Fullánkjuk és mérgük is van. Rokonai a hangyáknak, de még közelebbi rokonai a méheknek. Fészkeiket bárhol megtalálhatjuk, de nagyon kedvelik a víz közelében elterülő helyeket. Megbújhatnak fában, földben és épületekben is.

Az ágyi poloska feltehetően a törökök érkezésekor került országunkba, de csúcspontja jóval későbbre 1960-1970 körülire tehető. Ebben az időben az óriási fertőzöttséget ciángázosítással sikerült megállítani. Ezt azonban nem sokkal később betiltották.

Budapesten körülbelül 5-10 éve jelent meg újból az óriás mértékű ágyi poloska fertőzöttség, amelyet eleinte gázosítással kezeltek, majd ezt is betiltották. Ma már lakott területen és Budapesten tilos gázosítani. Az ágyi poloskát ezért, csak nagyon alapos kezeléssel lehet felszámolni. Fontos hogy megfelelő céget, profi szakembereket válasszunk!

A bolhák az emlősökön és a madarakon egyaránt élősködő kártevők. A világon körülbelül 2000 bolha fajt ismernek, Magyarországon megközelítőleg 50 fajról beszélhetünk. A bolhák 2-4 milliméter nagyságúak, lapított testűek, barna színűek és nincsen szárnyuk. Fejük piciny, szájszerveik szúrásra és vérszívásra fejlődtek ki.

 A csótányok világszerte elterjedt rovarok. A legtöbb egyedet a trópusi vidékek számlálják. Magyarországon az ember közvetlen környezetében négyféle fajjal találkozhatunk.

Kis termetű, hártyás szárnyú rovarok, testhosszuk gyakran csak 1-2 mm. Potrohuk a torral nyélen át 1-2 bütyökkel ízesül. Fullánkja csak kevés fajnak van. Társas életűek, kisebb-nagyobb családokban, “államokban”, bolyokban élnek. A hímek és a nőstények szárnyasok, a dolgozók és a katonák tökéletlen ivarszerű nőstények, mindig szárnytalanok, fullánkjuk, vagy hangyasavat termelő mirigyük van.